1917 előtt a brit királyi család tagjai egyáltalán nem használtak vezetékneveket. Addig csak a keresztnév, valamint annak a háznak vagy dinasztiának a neve létezett, amelyhez a királyi család tagjai tartoztak – olvasható a Business Insider cikkében. Aztán 1917-ben, amikor V. György már hetedik éve volt hatalmon, elhatározta, hogy a királyi ház nevét Szász-Coburg-Gotháról Windsorra változtatja. A döntést az indokolta, hogy a német név az első világháború idején nem csengett túl jól a britek számára. A Windsor pedig egyszerűen az egyik királyi családi rezidencia, a windsori kastély nevéből származott.

V. György azonban nem csak a dinasztia nevét változtatta meg, hanem azt is elrendelte, hogy a Windsor legyen a királyi család hivatalos vezetékneve. Manapság a királyi családot még mindig Windsor-házként ismerik, és tulajdonképpen a királyi vezetéknév is ez maradt. A helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. 1947-ben Erzsébet hercegnő (a későbbi II. Erzsébet) hozzáment a dán és görög uralkodóházakból származó, ám a brit királyi haditengerészethez csatlakozó Philip Mountbattenhez (akit Magyarországon Fülöp hercegként ismerünk). Öt évvel később, 1952-ben, apja, VI. György halálát követően elfoglalta a brit trónt, Mountbatten neve és címe pedig innentől kezdve hivatalosan Fülöp edinburgh-i herceg lett.

1960-ban Erzsébet és Fülöp úgy döntöttek, hogy innentől kezdve megkülönböztetik magukat a királyi család többi ágától, és arról rendelkeztek, hogy utódaik a Mountbatten-Windsor nevet fogják viselni. Van azonban egy kivétel: bárki, aki viseli az „Ő királyi fensége...hercege” vagy „Ő királyi fensége... hercegnője” címet, egyáltalán nem kell vezetéknevet használjon. Persze ha szükséges, használhatják a Mountbatten-Windsor nevet – mint például a királynő lánya, Anna hercegnő az 1973-as házassági anyakönyvi kivonatán –, de nem kötelező.

1917 előtt a brit királyi család tagjai egyáltalán nem használtak vezetékneveket. Addig csak a keresztnév, valamint annak a háznak vagy dinasztiának a neve létezett, amelyhez a királyi család tagjai tartoztak – olvasható a Business Insider cikkében. Aztán 1917-ben, amikor V. György már hetedik éve volt hatalmon, elhatározta, hogy a királyi ház nevét Szász-Coburg-Gotháról Windsorra változtatja. A döntést az indokolta, hogy a német név az első világháború idején nem csengett túl jól a britek számára. A Windsor pedig egyszerűen az egyik királyi családi rezidencia, a windsori kastély nevéből származott.

V. György azonban nem csak a dinasztia nevét változtatta meg, hanem azt is elrendelte, hogy a Windsor legyen a királyi család hivatalos vezetékneve. Manapság a királyi családot még mindig Windsor-házként ismerik, és tulajdonképpen a királyi vezetéknév is ez maradt. A helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. 1947-ben Erzsébet hercegnő (a későbbi II. Erzsébet) hozzáment a dán és görög uralkodóházakból származó, ám a brit királyi haditengerészethez csatlakozó Philip Mountbattenhez (akit Magyarországon Fülöp hercegként ismerünk). Öt évvel később, 1952-ben, apja, VI. György halálát követően elfoglalta a brit trónt, Mountbatten neve és címe pedig innentől kezdve hivatalosan Fülöp edinburgh-i herceg lett.

1960-ban Erzsébet és Fülöp úgy döntöttek, hogy innentől kezdve megkülönböztetik magukat a királyi család többi ágától, és arról rendelkeztek, hogy utódaik a Mountbatten-Windsor nevet fogják viselni. Van azonban egy kivétel: bárki, aki viseli az „Ő királyi fensége...hercege” vagy „Ő királyi fensége... hercegnője” címet, egyáltalán nem kell vezetéknevet használjon. Persze ha szükséges, használhatják a Mountbatten-Windsor nevet – mint például a királynő lánya, Anna hercegnő az 1973-as házassági anyakönyvi kivonatán –, de nem kötelező.

Forrás: Múltkor