A felnőttek 63 százaléka nem beszél idegen nyelvet Magyarországon. És mi van a gyerekekkel? Mikor kell, vagy mikor jó elkezdeni őket taníttatni?
Csehül állunk
Hogy mennyire nem beszélünk idegen nyelveket, már régóta téma itthon. Elég elkeserítő, hogy Magyarországon a legmagasabb az egy idegen nyelvet sem beszélők aránya az unióban. Egy év eleji szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka hadilábon áll az idegen nyelvekkel. Sajnos gyanítható, hogy ez az arány nem sokat változott.
Kisebb korban ne erőltessük?
Az óvodáskor a játékról szóljon – idézi a pszichológusok véleményét a Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete. A nyelvtanulás csak abban az esetben fér bele, ha figyelembe veszik a kicsik szellemi és lelki igényeit. Az óvodáskorban alakul ki az anyanyelvi szabályrendszer, ezért teljesen reménytelen ebben a korban az idegen nyelv szabályszerűségeit belesulykolni az apróságokba, úgysem fogják megérteni.
“A nyelvtanárok nagyjából egyetértenek abban, hogy minél korábban kezdi el a gyerek elsajátítani az idegen nyelvet, annál biztosabban fogja később használni” – mondja Péter, aki az egyik nyelviskolában tanít. “A lényeg, hogy mindig az életkornak megfelelő módszereket használjunk. Egy óvodás a verseken és a mondókákon keresztül tanul – magyarul is. Ahogy a személyisége fejlődik, úgy lehet jobban terhelni.”
Csehül állunk
Hogy mennyire nem beszélünk idegen nyelveket, már régóta téma itthon. Elég elkeserítő, hogy Magyarországon a legmagasabb az egy idegen nyelvet sem beszélők aránya az unióban. Egy év eleji statisztika szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka hadilábon áll az idegen nyelvekkel. És bár közelít a december, gyanítható, hogy ez az arány nem sokat változott.
Kisebb korban ne erőltessük?
Az óvodáskor a játékról szóljon – idézi a pszichológusok véleményét a Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete. A nyelvtanulás csak abban az esetben fér bele, ha figyelembe veszik a kicsik szellemi és lelki igényeit. Az óvodáskorban alakul ki az anyanyelvi szabályrendszer, ezért teljesen reménytelen ebben a korban az idegen nyelv szabályszerűségeit belesulykolni az apróságokba, úgysem fogják megérteni.
“A nyelvtanárok nagyjából egyetértenek abban, hogy minél korábban kezdi el a gyerek elsajátítani az idegen nyelvet, annál biztosabban fogja később használni” – mondja Péter, aki az egyik nyelviskolában tanít. “A lényeg, hogy mindig az életkornak megfelelő módszereket használjunk. Egy óvodás a verseken és a mondókákon keresztül tanul – magyarul is. Ahogy a személyisége fejlődik, úgy lehet jobban terhelni.”
Csak külföldön?
“Ha az életem csak abból állna, hogy a gyerekeim életét egyengetem, és a pénz sem lenne akadály, minden bizonnyal kínai iskolába íratnám őket. Az ő életükben ez már nagyon hasznos lesz” – mondja a kétgyerekes Dóra. Ő a nagyobbik gyerekét babakorában elkezdte külön angolra járatni, de “szülői következetlenség” miatt ez aztán félbeszakadt. Ennek ellenére Dóra úgy látja, hogy ma az egyedüli dolog, amivel biztosan nem nyúlsz mellé, ha nyelveket taníttatsz a gyerekednek.
Persze az már egy más kérdés, hogy kinek milyen lehetősége van erre. Sokunknak ugyanis csak annyi, amennyit a kötelező rendszerben előírnak, annak a minősége pedig elég sok kívánni valót hagy maga után. “Hiába tanultak az unokahúgaim nyolc évet angolul, gyakorlatilag egy csésze teát nem tudtak kérni, amikor külföldön voltunk” – mondja Dóra. Ő egyébként most otthon németül beszélget időnként a gyerekeivel – kifejezetten az ő kérésükre.
Akinek van vagy volt lehetősége hosszabb időre külföldre menni, biztosan tudja, hogy a nyelv is könnyebben és mélyebben ragad rá anyanyelvi környezetben. Ahogy egy régi, kedves ismerősöm mondta: nyelvet legjobban az ágyban lehet megtanulni. Ezt nem tudom, de egy biztos: nincs egyetlen jó megoldás, rajtad múlik, szülőként melyik irányt választod. Ahogyan a gyerekek sem egyformák, az is különbözik, kit lehet bevonni kicsi korban, és ki az, aki inkább iskoláskorban nyitott az idegen nyelvek iránt.
Forrás: NLCafé
