Az elmúlt évtizedekben sorra láttak napvilágot a hasonló kutatási eredmények, melyek a nyelvtanulás agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálták. Az agyi képalkotó eljárásokra támaszkodó vizsgálatok során úgy találták, hogy a több nyelven folyékonyan beszélő résztvevők:

• rugalmasabban és kreatívabban gondolkodnak
• általában jobban teljesítenek a matematikai, szövegértési, vagy szókincset mérő teszteken,
• könnyebben memorizálnak listákat,
• könnyebben zárják ki a zavaró információkat.

Ráadásul, ahogy arra a University of Edinburgh kutatói is felhívták a figyelmet,

a nyelvtanulás – iskolázottságtól és intelligenciaszinttől függetlenül – akkor is késlelteti a korral járó kognitív hanyatlást, ha későbbi életszakaszokban fogunk bele az új nyelv elsajátításába.

Azt, hogy a többnyelvűség hatékony védőfaktor lehet a szenilitás vagy a demencia ellen, a kanadai York University-n kutató Ellen Bialystok is megerősítette, amikor Alzheimer-kórral diagnosztizált páciensek vizsgálatakor úgy találta, hogy a több nyelven beszélő betegeket átlagosan 4 évvel később diagnosztizálták, mint csak anyanyelvükön kommunikáló társaikat.

Ebben valószínűleg fontos szerepet játszik, hogy a nyelvtanulás jelentős változásokat idéz elő agyunkban, ahogy arra egy svéd kutatás is rávilágított: a nyelvtanulás képes pozitív strukturális változásokat előidézni agyunk különböző területein.

Azonban, míg az eredményesebben tanuló személyeknél az emlékezetben fontos szerepet betöltő hippocampus, illetve a nyelvi funkciókhoz kötött területeknél jelentkezik a hatás, a nyelvet nehezebben elsajátítók esetében a motoros funkciókért felelősnek vélt területek mutatnak növekedést.  Tehát függetlenül attól, hogy könnyebben vagy nehezebben megy a tanulás, valamilyen formában mindenképpen hasznosul az elsajátított tudás.

Forrás: pszichoforyou.hu