– mondta az Economxnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. 

Az éremnek több oldala van

Úgy fogalmazott, mindenki számára egyértelmű, hogy a tanulmányok valóban sikeres elvégzéséhez éppúgy, mint azt követően, szükség van a gyakorlatban használható nyelvtudásra. Az érem másik oldala viszont a magyar oktatási rendszer teljesítőképessége.

Csak az egyetemre belépők egy részére képes biztosítani a megfelelő nyelvi alapokat, amihez a későbbi tanulmányok során érdemben nem tud az egyetemek többsége hozzátenni. A realitásokkal szembenéző szabályozás végeredményben indokolt, az pedig, hogy az egyetemek maguk határozzák meg, hogy milyen mértékben honorálják a különböző “pluszokat” a felvételi során egyértelműen pozitív lépés. 

Rozgonyi Zoltán szerint mára már világosan kialakult, hogy a felvételi során az egyetemek a korábbinál is erőteljesebben súlyozzák a nyelvtudást, jobban is differenciálnak, mint a korábbi központi szabályozás és különösen nőtt a felsőfokú, C1-es nyelvtudásért kapható pontok száma.

Ugyanakkor a vizsgázók számának csökkenő tendenciája egyértelműen a diploma megszerzéssel kapcsolatos döntéseket tükrözi vissza, véli a szakember.

A pandémia után egyedi évfolyamokat érintő amnesztiadöntések, majd a diplomához kapcsolódó általános kimeneti követelmény eltörlése lényegében kivezette az egyetemista korosztály nagy részét a vizsgázók közül, magyarázta a világjárvány alatti hozott döntéseket a szakember. De azt azért hangsúlyozta, hogy a mesterképzésen tanulók jelentős része továbbra is tesz nyelvvizsgát, és a korábbinál is fontosabb lett a nyelvvizsga szerepe a felvételiző korosztály számára is.

Forrás: ECONOMX  2024. november