Van egy csomó program, nyelviskola, oktatóanyag, ami azt hirdeti, hogy fölösleges a könyv felett görnyedned, vagy szavakat magolnod, mert alvás közben is megtanulhatsz egy nyelvet. Nos, a mai cikk NEM ezekről fog szólni, hanem arról, hogy milyen fontos szerepe van az alvásnak a nyelvtanulásban, és a dolgok memorizálásában.

 Képzeld el a következő szituációt: éjfél van, alig 8 óra múlva kezdődik a (nyelv)vizsgád. Nagy a tét, izgulsz, és teljesen felkészületlennek érzed magad. Mit csinálsz?

 Még egyszer átnézed az elméleti anyagnak azt a kritikus részét, ami sehogy nem akar belemenni a fejedbe.

Megcsinálsz még egy tesztet.

Bepánikolsz, és azon gondolkodsz, hogy inkább beteget jelentesz, vagy valamilyen ürüggyel megpróbálod a vizsgát egy későbbi időpontra tolni, hogy legyen időd alaposabban felkészülni.

Hagyod az egészet és lefekszel inkább aludni.

Bármilyen hihetetlen, de akkor jársz a legjobban, ha az utolsó lehetőséget választod: nem stresszelsz tovább, hanem ágyba bújsz. (Ennél még hatékonyabb, ha mindez nem éjfélkor, hanem már este tízkor eszedbe jut.)

 Az elmének ugyanis van egy olyan csodálatos tulajdonsága, hogy akkor tanul igazán, amikor nem dolgoztatod, akkor épülnek be a napközben bevitt információk, amikor pihenni hagyod végre. Ezt hívják memóriakonszolidációnak.

Hogyan működik a memória?

Alapvetően kétféle memóriát különböztetünk meg: a rövidtávú- és a hosszútávú memóriát. A beérkező információt előbb gyorsan betápláljuk a rövidtávú memóriába, majd amiről kiderül, hogy fontos, az mehet a hosszútávú emlékraktárakba, ami pedig jelentéktelennek tűnik, az törlődik.

Minél erősebb egy emlék, annál hosszabb ideig képes valaki előhívni. Mint a mellékelt ábráról is leolvasható, az emberek jellemzően a megtanult tények felét elfelejtik néhány nap vagy hét alatt, kivéve ha tudatosan és folyamatosan gyakorolják a frissen megtanult anyagot.”

A fenti példánál maradva: nem emlékszel, milyen idő volt februárban, de pontosan tudod, mit viselt a szerelmed, amikor először láttad. Miért? Miért fontosabb az egyik emlék, mint a másik? Mi alapján dönti el az elme, hogy mit kell 20 másodpercen belül törölni, és minek kell a tartós tárhelybe kerülnie?

 Egy sor dolog van, ami ezeket befolyásolja: jobban emlékszel például azokra a dolgokra, amikhez valamilyen komoly érzelmi töltet társul.

A stressz is komoly érzelemnek számít, sajnos arra is jó sokáig emlékszel még, hogy mit éreztél, amikor a főnököd leszúrt egy komoly hiba miatt. De a legfontosabb dolog, ami az emlékek tárolását befolyásolja, az az alvás. Egy jó, mély szundi.

A nyelvtanulással, és más elméleti dologgal kapcsolatos emlékek elsősorban a középmély alvási fázis folyamán épülnek be, vagyis ha maximalizálni akarod a hatásfokot, akkor tanulás után 3 órával érdemes ágyba bújnod.

 Vigyázz, ez nem Relaxa-módszer, az alvás sajnos nem váltja ki a tanulást, vagyis ahhoz, hogy legyen minek beépülnie, valóban tanulnod kell. De mostantól hanyagolhatod az éjszakába nyúló, véget nem érő magolást, mert immár biztosan tudod, hogy nem vezet semmire: a tanultak megragadnak a rövidtávú memóriádban, ahonnan az első adandó alkalommal törlődnek is. Murphy szerint az első adandó alkalom éppen a vizsga előtt 5 perccel lesz.

 Ha a nyelvtanulásra vetítjük ezt, akkor a legjobb, ha a nap folyamán tanult új anyagot lefekvés előtt még utoljára átfutod pár perc alatt. A rászánt idő aránytalanul jól megtérül később.

 Fontos tudni, hogy ezek a folyamatok kizárólag alvás közben játszódnak le, vagyis ha alvásmegvonással és éjszakai tanulással próbálsz átmenni a vizsgán, akkor szinte biztos, hogy szomorú lesz a vége.

Vagy ha át is mész – mert sikerült irdatlan mennyiségű tudást betárazni a rövidtávú memóriába – akkor sem fogod tudni visszaidézni a tanultakat egy-két hét múlva. Ez némely egyetemi, főiskolai tárgynál talán nem hátrány, de a nyelvtanulás során a későbbiekben is szükséged lehet a most tanult szavakra!

Számtalan hasonló kísérlet bizonyítja, hogy ha alszol egyet a tanulásra, akkor nem csupán ugyanolyan jól fog menni másnap a dolog, mint előző este, amikor abbahagytad, hanem bizonyos dolgokat jobban meg tudsz csinálni, mint amikor állandóan gyakoroltál!

 Ha kevés az időd, de nem szeretnél a nyáron visszaesni, akkor a tetszeni fognak a gyorstesztek, amelyeket magaddal is tudsz vinni a telefonodon. Ezeket gyűjtöttük most össze, de az ajánlott oldalon többfélét is találsz.

A szintek a következők, innen tudsz válogatni:

Kezdő A1

Alapszint: A2

Középhaladó B1 és középszint B2 egyben található

Felsőfok C1

Szókincs aktivizálásához remek feladatokat találsz itt:

http://angolingo.hu/foglalkozasok-angolul-teszt2.php

Nyelvtani gyakorláshoz tesztek, online feladatok segítenek Neked:

http://angolingo.hu/egyszeru-mult-tagado-mondat.php 

Hallás utáni megérést segíti a következő feladat, zenés videóval.Ne felejtsd el beírni a hiányzó angol szavakat, ha meghallgattad a zenét!

http://angolingo.hu/learn-english-with-songs.php

Jó gyakorlást kívánunk a hétvégére!

Mit tegyél, hogy a nyár folyamán is megőrizd tudásod? Ráadásul, kevés az időd, mert csalogat a természet, rengeteg program van... Itt válogathatsz a különböző tevékenységek közül, időd és kedved függvényében :)

Olvasás

Előfordul, hogy valaki szinte azzal kezdi a nyelvtanulást, hogy elolvas egy komolyabb regényt eredetiben. Aztán amire a végére ér, addigra – rengeteg szótárazással – nyelvtanilag és szókincsben is sokat fejlődik. Persze ez a legtöbbünk számára tortúra volna.

Ha az aktuális tudásodhoz mérten kissé nehéz szövegű könyvet olvasol, nem érdemes pillanatonként a szótár után kapkodni. Ez elveszi az olvasás élvezetét. Inkább igyekezz a szövegkörnyezetből kitalálni az ismeretlen szó vagy kifejezés jelentését; ha pedig nem megy, ne akadj fent rajta, hanem lépj tovább.

Ami gyakran szembejön veled, annak a jelentésére előbb-utóbb úgyis nagyjából rájössz, vagy eléggé felpiszkál ahhoz, hogy végül megnézd a szótárban.

KÖNNYÍTETT OLVASMÁNYOK

Kaphatóak kifejezetten nyelvtanulóknak készült könyvsorozatok, melyek csökkentett szókincsű, de nyelvileg értékes olvasmányokat kínálnak különböző tudásszinten állóknak.

A néhány száz szavas alapszint kis túlzással a pár napja angolul tanulók számára is alkalmas; innen a folyamatos fejlődéssel párhuzamosan újabb, már kevésbé egyszerűsített szintekre lehet lépni, egészen a 2500 szavas szókincsig.

ÚJSÁGOLVASÁS

Az újságok, napilapok nyelvezete túlságosan választékos és gazdag szókincsű a kezdő angoltudáshoz mérten, de még középhaladó szinten is meg tud “izzasztani”.

Beszédértés

ANYANYELVI KÖRNYEZET

A legintenzívebb gyakorlásra az eredeti nyelvi környezet nyújt lehetőséget. Ha máskor nem, egy-egy utazás során ebbe is belekóstolhatunk. Ilyenkor ugyanis kommunikációs feszültség lép fel. Magyarán: tétje van annak, hogy megérted-e a másikat és el tudod-e mondani, amit akarsz. Egy (nyelv)iskolai számonkérésnek messze nincs ugyanekkora fontossága, feszültsége – így kevésbé ösztönző.

NYELVI KLUBOK

Rendszeresebb és kiszámíthatóbb egy olyan nyelvi klub, ahol magas szinten álló vagy akár anyanyelvi beszélőkkel van lehetőség diskurálni. Ez viszont kényelmetlen tud lenni akkor, ha az ember még nem érzi igazán alkalmasnak magát arra, hogy angolul kommunikáljon.

HANGANYAGOK ÚTKÖZBEN

Utazás közben még a legelfoglaltabb nyelvtanulónak is juthat ideje angol hanganyagok meghallgatására. Sajnos gyalog közlekedve a város és a tömegközlekedés zaja miatt ez frusztráló tud lenni főleg kezdő, kevésbé gyakorlott fülű tanulók számára. Az autó viszonylagos csendje, nyugalma ugyanakkor kedvező környezetet jelent a nyelvkönyvhöz tartozó audio-anyagok, internetről letöltött vagy rádióból felvett műsorok lejátszására.

MOBILTELEFON = MOBIL NYELVGYAKORLÁS

A modern mobilok (okostelefonok) nyújtotta lehetőségeket kihasználva alkalom nyílik a rugalmas, folyamatos, kis adagokban történő tanulásra.

Egyfelől feltölthetőek a telefonra mp3-formátumú nyelvi hanganyagok, amelyek a fent említett nehézség (környezeti zaj) ellenére is sok helyütt használhatóak gyakorlásra – csak törekedjünk arra, hogy ne teljesen ismeretlen új anyagot, hanem otthon, nyugodt körülmények között már feldolgozott, megértett szövegeket hallgassunk.

Másrészt elérhetőek mobilra letölthető ingyenes szótárak: akár egynyelvű angol szótár, akár angol és magyar modulból összerakott angol-magyar szótár. Ennek segítségével a nap bármely 5-10 perces üresjárata (pont elment a busz; várni kell a rendelőben, vagy párunkra vásárlás közben stb.) kihasználható a szótanulásra vagy begyakorlásra.

A nyelvtanulók egyik leggyakoribb – amúgy hamiskás J – kifogása az időhiány; a mindig nálunk lévő és előkapható mobiltelefon ennek áthidalásában segít, hiszen bárhol és bármikor lehetőséget kínál a nyelvtudás kis lépésekben történő fejlesztésére.

TÉVÉ ÉS RÁDIÓ

Otthon is lehet angol nyelvi környezetet teremteni rádióhallgatás vagy tévénézés segítségével.

Rádiózás

A rádió lehet egy jó öreg világvevő, amin behozható mondjuk a BBC adása, de ma már kényelmesebb a jó minőségű internetes rádióadások hatalmas választékából keresni valami szimpatikusat. Akár a folyamatos angol nyelvű háttérrádiózás is hasznos lehet, hiszen ha csak fél füllel figyel oda az ember, már akkor is szokja a beszédtempót, a kiejtést, elcsíp egy-egy ismerős szót vagy kifejezést, megragad benne néhány gyakoribb beszédfordulat.

Híradó

Tévében főleg a híradók praktikusak, mert ezekben tisztán, jól érthetően beszélnek – és rendszerint olyan témákról, amelyek a magyar híradókból is ismerősek. Gyakran még a hírek megfogalmazásainak tipikus (mondhatni közhelyes) beszédfordulatai is hasonlóak, mint magyarul. Sikerélményt jelent ezeket felismerni és megérteni.

Filmnézés

Eredeti, angolul beszélő filmekkel inkább haladó szinten érdemes próbálkozni, mert ezekben – nem meglepő módon – cseppet sem törődnek a tiszta és jól érthető kiejtéssel. Különösen nem egy lövöldözés, autós üldözés vagy veszekedés során, miközben ordibálnak, suttognak, hadarnak vagy egymás szavába vágnak, ráadásul rengeteg szlenggel, utalásokkal és elharapott félmondatokkal.

Filmek közül éppen ezért eleinte egy-egy lassú folyású XIX. századi regényfeldolgozás könnyebben használható gyakorláshoz, mint egy pörgős akciófilm. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy szinkronizált filmek szinte mindig jobban érthetőek, mint az eredeti nyelven elhangzók. Tehát érdemesebb lehet olyan, eredetileg nem angolszász filmet venni DVD-n, ami tartalmaz angol szinkront is.

A DVD nagy előnye még az, hogy meg lehet állítani és visszatekerni, valamint feliratozás is beállítható. Ez utóbbi praktikus súgóként szolgál: bár nem szó szerint közli a filmben elhangzottakat, de a nehezebben érthető, fejtörést okozó szavak és kifejezések többnyire benne vannak.

Téves az a szemlélet, hogy a gyerekek agya fogékonyabb, ezért tanulják könnyebben a nyelveket. Ők azért tanulnak gyorsabban, mert nagyobb motivációt éreznek, hogy kommunikáljanak társaikkal, mint a felnőttek. Nekik nem kell olyan választékosan kifejezniük magukat, tehát a legalapvetőbb szókinccsel tőmondatokat használnak, vagyis nem kell annyit tanulniuk ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak, mint egy felnőttnek

Mivel kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása nagymértékben a természetes nyelv elsajátítás speciális folyamataira épül, ezért nagyon fontos, hogy a gyermek mindennapjainak részévé tegyük nyelveket. A gyerekek önmaguk jönnek rá a nyelvi szabályszerűségekre, és ez egy olyan képesség, amelyet a nyelvtanítás során érdemes kihasználni! Azonban szülőként/ tanárként a gyermek életkorától függően nem várhatunk el célirányos, koncentrált figyelmet, hanem a gyermek figyelmét játékosan lekötve, érdeklődését finoman a nyelv felé terelve tudjuk őt képezni. Azonban mindig csak annyi ideig, amíg örömét leli az ezzel való foglalkozásban! Emiatt a gyermekek nyelvoktatása különbözik a felnőttek nyelvoktatásától és speciális módszereket igényel. Az otthoni tanulásban az oktató játékok lehetnek nagy segítségünkre: zenés-mondókás CD-k, mese DVD-k, színes (hangos) mesekönyvek, esetleg idegen nyelvi környezetbe vitellel. Az idegen környezet lehet egy idegen nyelvű óvoda, tanulócsoport, de akár konkrétan a külföldi környezet is.

 Általában idegen nyelvű óvodák vagy erre specializálódott oktatócsoportok vannak, akik vállalják, hogy játékos formában megtanítják a lurkókat egy másik nyelven azáltal, hogy anyanyelvű tanárok csak idegen nyelven kommunikálnak a gyerekekkel. Ez természetesen jó dolog, mert utánzással elsajátítják elsősorban a helyes kiejtést, az alapszavakat, fontosabb mondatokat és valamennyire az idegen kultúrát is. Azonban nagyon oda kell figyelni, hogy a gyerekek fejlődése elég nagy egyéni különbségekkel zajlik és az életkori lehetőségeket az egyéni jellem jelentősen módosíthatja. A csoportban nem biztos, hogy gyermekünknek megfelelő tempóban, mennyiségben, játékossággal vagy épp komolysággal történik az oktatás.

 Rendkívül fontos különbség a felnőttoktatáshoz képest, hogy a korai nyelvtanulásban a kommunikáció (beszéd) és a beszédértés fejlesztése történjen elsődlegesen. De nagyon lényeges, hogy egymásra épülő, logikus tevékenységek sorozataként sajátítsák el a nyelvet, amikor érettségük már eléri a megfelelő szintet. Ehhez ismerni kell, milyen tanulótípus a kicsi, vagyis milyen a személyisége. A gátlásos tanulókat soha nem szabad kommunikációra kényszeríteni, inkább ösztönözni kell, hogy spontán szólaljon meg.

 Az írás és olvasás kisiskolás korban vezethető be a tanulóknak, legfőképp akkor, amikor már maguk is meg tudják tapasztalni a tanulás hasznát, például el tudják olvasni kedvenc mesekönyvüket/regényüket angolul is; megértik a számítógépes játék angol utasításait. Csupa olyan tevékenységbe kell bevezetnünk az idegen nyelvet, amelyet a gyerek egyébként is szívesen végez. Olyan légkört kell teremteni, amelyben a tanuló jól érzi magát, s ebben kulcsszerepe van a tanár személyének.

Manapság általános jelenség, hogy a szülők jobb munkalehetőséget kapnak külföldön és csemetéiket is elviszik magukkal. Azt gondolják, „a gyerek odakint úgyis hipp-hopp megtanulja majd a közösségben az idegen nyelvet!” Csakhogy ez az optimista feltételezés sok esetben egyáltalán nem fedi a valóságot. Sajnos nincs párhuzamos viszonyban a beszélt nyelv hallgatása a gyermek (kamasz) nyelvi fejlődésével. Vagyis a gyerek hiába hallja éjjel-nappal az élő környezetben a nyelvet, mindig csak érettségéhez és adottságaihoz mérten fog tudni fejlődni. 

A gyerek bekerül az idegen külföldi óvodai, iskolai környezetbe és teljesen megváltozik a viselkedése: pl. nem hajlandó megszólalni társaságban, folyamatosan rosszkedvű, nem akar a közösségbe menni, gyakran megbetegszik stb. A felzárkóztató csoport vagy az integrációs osztály sem képes csodákra, pontosan a fentebb említett csoport kontra egyéni képességek miatt. A legtöbb esetben az orvosság kisebbek (2-6 éves korosztálynál) egy célzott nyelvi készségfejlesztés, nagyobbak esetében (írni-olvasni tudóknál) akár nyelvtanfolyam. A legelején érdemes olyan tanulási fórumot választani (akár nyelviskolát, akár magántanárt), aki beszél a gyermek anyanyelvén, hogy minden felmerülő kérdést, szó szerinti fordítást tisztázni tudjanak, illetve hogy feloldódjon a gyermek (kamasz) gátlásossága, ellenérzése a nyelvtanulással szemben.

A gyerekek (legfőképp a tinédzserek) sokszor sokkal-sokkal bátortalanabbak a nyelvhasználatot illetően, mint a felnőttek. Amennyiben kellemetlen szituációk miatt negatív érzelmi viszony alakul ki a gyermekben a nyelvhasználatot és a nyelvtanulást illetően, később még más nyelvek megtanulásakor is problémákba ütközhet majd. Tehát a tanár feladata nem csak a tanítás, hanem a diák kiismerésével a lelki támogatás is, a tanulás örömének felébresztése ;-)

 Van egy kérdés, amire senki sem tud válaszolni.

De ami azonnal megfogható, ahogy picit másfelől közelítünk hozzá. Ez az: Mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul és ehhez mennyi szó kell?

 Hány angol szó kell?

Ha kicsit belegondolsz, te is tudod, miért lehetetlen ehhez mindenkire érvényes számokat rendelni. De! Rögtön megfoghatóvá válik mindez, ha az angol szókincs oldaláról közelítjük meg. Úgyhogy kutattunk egy kicsit: mennyi is az annyi?

 Hány szót használ egy anyanyelvi beszélő?

Hiteles források egybehangzó véleménye szerint egy átlagos, főiskolát/egyetemet végzett anyanyelvi beszélő 12000-17000 angol szónak ismeri a jelentését.

És ugyanezek a források azt mondják, hogy ennek kb. a felét használja csak, vagyis az egy művelt anyanyelvi beszélő által használt szavak száma valahol 6000 és 8500 szó között van. A főiskola első évében még a 6 ezres szám a jellemzőbb, a 8.5 ezer inkább a végzés utánra épül fel.

Szintén hiteles források számolnak be (Cambridge University Press) arról, hogy egy mindennapi témákról szóló szöveg megértéséhez 3000, legfeljebb 4000 szóra van szükség.

És egy utolsó szám: bizonyos források pedig arról számolnak be, hogy a mindennapi élethez és munkához akár 1000 szó is elég – vagyis akár ennyivel is elboldogul egy külföldi.

És most lépjünk tovább, hogy megkapjuk a végső számot!

Hány angol szót tudsz megtanulni egy nap alatt?

Erre ugyan nincs általános recept, mert megint csak személyfüggő, de azért két számot ismerünk.

A kutatások szerint egy külföldön élő nyelvtanuló napi 2,5 új szót tanul – nem szótár mellé leülve, persze, hanem a mindennapokban.

A külföldi fórumokat olvasgatva napi 5 új szó megtanulása egy teljesíthető (és sokak által a gyakorlatban tarthatónak talált) cél. A poliglottak ennél persze többel, 10-20 szóval dolgoznak.

FIGYELEM! Itt a használatra való tanulásról beszélünk, és nem a felismerésre való tanulásról! Ez utóbbinál masszív mennyiségeket is megcélozhatsz, csak éppen semmi értelme sincs. Mert nem fogod tudni használni őket.

Úgyhogy hajrá! Jó szókincsfejlesztést kívánunk! 

 Kevés az időd a napi angol gyakorlásra? Úgy érzed, túl nagy a választék, mégsem tudsz hatékonyan egyikkel sem boldogulni? Mi kiválasztottuk Neked a sokak által ajánlott, jól bevált kedvenceket! Nézd meg a listát!

Az abszolút kedvenc, Number 1.,  mindenféle eszközön elérhető és állandó (de nem unalmas) ismétléssel elmélyíti a szókincset:

https://www.memrise.com/

Ha hallás utána megértésre, témák szerinti bontásban van szükséged, katt ide:

A2-B2 szintig:

vhttp://learnenglishteens.britishcouncil.org/skills/listening-skills-practiceizsgára

B2 szint:

http://www.examenglish.com/B2/B2_listening.htm

Ingyenes leckék, rengeteg hallás utáni megértési feladat, több szinten, ha szereted az interaktív feladatokat:

https://deepenglish.com/

Játékok, videók, nyelvi gyakorló feladatok, ha a szabad idődben játékosan szeretnéd gyakorolni a nyelvet:

http://www.eslgamesplus.com/monster-games/

Tanulj videókkal, filmekkel! Tematikus szókincsbővítés élvezetes formában. Rengeteg ellenőrző feladat vár Téged a filmek megnézése után. A kifejezéseket lefordítják számodra + hétköznapi és vizsgatémák közül is válogathatsz:

http://hu.english-attack.com/

Jó gyakorlást kívánunk! :)

Ha rendszeresen használod az internetet, egyenesen elkerülhetetlen, hogy olyan rövidítésekbe és kifejezésekbe botolj, mint a LOL, az OMG, az IRL, a bae vagy az on fleek.

Ezek között vannak olyanok, amelyek már több mint egy évtizede szerves részét képezik a netes köznyelvnek, míg mások csak 1-2 éve terjedtek el, sőt rengeteg jelenik meg és válik népszerűvé folyamatosan. Elveszettnek érzed magad a sok furcsának ható kifejezés között? Segítünk!

A klasszikusok – LOL, OMG, BRB és a többiek

A bevezetőben említettük, hogy néhány szleng szó vagy kifejezés az internet robbanásszerű elterjedése, vagyis körülbelül a kétezres évek eleje óta gyakori használatnak örvend – igaz, jó néhány közülük talán már ki is kopott azóta.

A LOL természetesen a magyar netezőknek is ismerős, és a legtöbbek számára valószínűleg a megfejtése sem titok: a „laugh out loud”, vagyis a hangosan nevet kifejezést takarja. Ennek értelmében minden olyan megszólalásra vagy szituációra szokás alkalmazni, amely vicces, humoros lehet (de akár szarkazmusra is használható).

Ugyanilyen öreg motoros az OMG, vagyis az „oh my god”, ami teljesen multifunkcionális panel – jól jön minden esetben, ami megdöbbenést, viszolygást, örömet, vagy bármilyen egyéb intenzív érzelmi megnyilvánulást vált ki.

A BRB a „be right back” kifejezést rejti, ami a rögtön jövök angol megfelelője. Természetszerűleg akkor használják, ha egy rövid időre megszakítják a beszélgetést, valami közbejön vagy az egyik félnek dolga akad.

Az IRL a netszleng egy teljesen internetspecifikus eleme, ugyanis az „in real life” összetétel a valós, fizikai élet és a „virtuális történések” elválasztására szolgál. A JSYK („just so you know”) és az FYI („for your information”) egyértelműen a tájékoztatást szolgálják, esetleg arra hívják fel a figyelmet, hogy valami olyanról lesz szó, amiről a korábbiakban még nem, illetve ha valaminek a tisztázására van például szükség.

Az újabb változatok

Rengetegen használják manapság például a TBH vagy a TFW betűszavakat: a „to be honest” vélemény kinyilvánításakor vagy valamilyen személyes megjegyzés megtételekor szerepel legtöbbször, a „that feel when” pedig élettapasztalatok vagy érzések reflektálására alkalmas. A TBT, vagyis a „throwback Thursday” régebbi fotók, videók posztolásakor bukkan fel, a TGIF („thank god it’s Friday”) pedig valójában már az internetes kultúra felvirágzása előtt is közkedvelt kifejezés volt, de újabban reneszánszát éli.

A netről a beszélt nyelvbe és fordítva – népszerű szleng szavak

Jó néhány szleng kifejezés a beszélt nyelvből épült be az internetes párbeszédekbe, majd sokak szókincsébe pedig onnan került be – manapság rengeteg olyan szó vagy szókapcsolat népszerű például, amely az AAVE-ben, vagyis az African American Vernacular Englishben (az afroamerikai köznyelvi angolban) gyökerezik. Ilyen a bae, az on fleek, vagy éppen a slay.

A bae a babe egy változata, tehát optimális esetben arra használják, akit kedvesen, szeretetteljesen szeretnének megnevezni – a kifejezés túlzott használata viszont már ahhoz is vezetett, hogy akár tárgyakat, fogalmakat is illessenek így (pl. „red lipstick is bae”, ami leegyszerűsítve nagyjából annyit tesz, hogy az illető nagyon kedveli a vörös rúzst). Egyes értelmezések szerint valójában a „before anyone else” összetételt takarja.

Az on fleek kifejezés lényegében azt jelenti, hogy valami nagyszerűen, dekoratívan néz ki, ezt pedig ehhez mérten külsőségekre használják leginkább – leginkább az „on point”-hoz hasonlatos, ami szintén nagyon népszerű szókapcsolat mostanában. („Your outfit is on point / on fleek” – kb. „Nagyon jól vagy felöltözve”.)

A slay szócskát elismerően használják abban az esetben, ha valaki valamiben eredményes, esetleg szintén jó a megjelenése, vagy bármilyen értelemben sikeresnek bizonyul.

Remélem, hogy a fenti összeállítással segítettünk némileg eligazodni az internetes szleng útvesztőiben – érdemes tovább kutakodnod, mert igen izgalmas területről van szó! Sok sikert!

2018-tól ingyen szerezhetik meg első nyelvvizsgájukat a 35 évnél nem idősebbek - itt vannak a legfontosabb részletek.

Néhány mindenkit érdeklő kérdésre a választ itt találod:

Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen?

Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját.

Ez mit jelent? Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?

Nem, a vizsgát továbbra is saját zsebből kell majd befizetni, de a sikeres vizsgát követően  az Új Nemzedék Központnál lehet majd kérni a vizsgadíj kifizetését - vagyis ekkor kapjátok majd meg a vizsga árát.

Igen, nagyon jó híreket olvashatsz, ha 35 alatti diák, vagy fiatal felnőtt vagy! Kérdések és mindenkit érdeklő válaszok az új rendelettel kapcsolatosan.
A teljes cikket itt találod:
https://chatnyelvstudio.hu/…/ingyenes-lesz-a-nyelvvizsga-20…

Kollégánk (gyakorló középiskolai tanár) véleménye:

Az emelt szintű érettségi közép és felsőfok között van, véleményem szerint a felsőfokhoz inkább közelebb, mint a középfokhoz. Középfokra készülő diákjaimnak néha adok emelt szintű érettségit, megszenvednek vele rendesen, mondom is nekik, hogy nem baj, a nyelvvizsga jóval könnyebb lesz. A 95% elérése nagyon nagy munka, a 90 talán elérhető, rengeteg gyakorlással.

Diákok véleménye:

Egyetértek azzal, hogy az emelt szintű érettségi a közép- és felsőfok közötti szinten van, és az angoltanáraim is hasonlóképpen vélekedtek erről, ezért is készültem felsőfokú, tenger sok feladattal az érettségire.

Valóban nehezebb, mint egy középfokú nyelvvizsga. Én 1 éve tettem középfokút (TELC), jövőre emelt szintűre készülök angolból. Nem teljesíthetetlen az emelt szintű, de tényleg közelít a C1-es szinthez. Úgyhogy, továbbra is gyakorolnom kell.

Csak elvileg azonos szintű, gyakorlatilag C1-be hajlik. Ilyen eredményhez nagyon fel kell készülnöd, vagyis ahhoz, hogy jó eredményben bízhass, 100%-ra kell megcsinálnod a próba feladatsorokat. Ehhez muszáj egy jó tanár. A szóbelire is végig kell próbálni a gyakorlókönyvek összes feladatát, különös tekintettel a vitára. Ilyen feladat egyik nyelvvizsgán sincs. Szóval ez nagy falat, még anyanyelvűek se feltétlenül csinálják meg 100%-ra.