A szupergazdagok – hivatalos terminussal ultravagyonos személyek, avagy ultra-high-net- worth indviduals, röviden UHNWI-k – azok az emberek, akiknek a vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, tehát a 8,5 milliárd forintot. Nincs sok belőlük a világon, a Knight Frank szerint 2014-ben összesen 173 ezer ilyen személy élt a Földön, ami a teljes népesség 0,002 százaléka (más intézetek számítása szerint ennél egy kicsivel többen, körülbelül 211 ezren vannak). A globális gazdaság rossz teljesítménye ellenére folyamatosan és meredeken nő a számuk, a következő 10 évben körülbelül 60 ezer új szupergazdag lesz.

A legfontosabb tudnivalók a szupergazdagokkal kapcsolatban:

• összvagyonuk több, mint 20 billió dollár, azaz több mint 20 000 000 000 000 dollár
• 2014-ben 5200 új szupergazdag került be a klubba, 53-an pedig dollármilliárdossá léptek elő
• az elitklub új tagjai főként a fejlődő országokból kerülnek ki: Zambiában és Mongóliában például hét százalékkal nőtt a számuk tavaly
• az európai kőgazdagoknak van összességében a legnagyobb vagyonuk (6,4 billió dollár) az észak-amerikaiakhoz (5,5 billió dollár) és az ázsiaiakhoz képest (5,9 billió dollár)

A globális gazdagcentrum egyébként egyértelműen London: itt él a nagyon nagyon gazdagok 2,5 százaléka, 4364 ember. A brit főváros New Yorkot ütötte ki az első helyről, amely most csak a negyedik, San Francisco pedig még az első 20-ból is kiesett az elmúlt két év alatt. Miközben az amerikai városok egyre lejjebb csúsznak a listán, az ázsiai városok előretörnek, ami a globális elit erőviszonyainak átrendeződését is mutatja

Tékozló fiúk és lányok

“A globális szupergazdag befektetők két dologra szoktak odafigyelni: a) azokra dolgokra, amik számítanak b) az olyan dolgokra, amelyek ellen vagy amelyekért lehet valamit tenni. A geopolitikai események sokkal kevésbé számítanak egy befektetés hosszú távú megtérülése szempontjából, mint ahogy azt a befektetők gondolják. Ráadásul ezek az események annyira kiszámíthatatlanok, hogy rövid távon lehetetlen velük bármit is kezdeni” – mondta a Knight Franknek Dr. Greg B. Davies, a Barclays vezető pénzügyi magatartás szakértője.

Ennek fényében nem annyira meglepő, hogy a szupergazdagok nem a közel-keleti vagy az ukrajnai konfliktus, vagy a potenciális kínai növekedési lassulás miatt aggódnak leginkább, hanem az nyomja a lelküket, hogy kinek fogják továbbadni a céget. Ez a probléma 85 százalékukat aggasztja, a gyerekeiket ugyanis hiába járatják a legjobb iskolákba, sokan nem bíznak bennük, részben bizonyára azért, mert – ahogy az a felmérésből is kiderült, - a fiatalok sokkal nagyobb elánnal herdálják el a vagyont luxuscikkekre.

Az aggodalom nem csak ezért nem alaptalan, hanem az elképesztő összegek miatt sem. A Wealth-X nevű, szintén a szupergazdagok kutatásával foglalkozó cég szerint a következő 30 évben a nagyon gazdagok örököseinek a zsebébe összesen 16 trillió dollár vándorol majd, ami az egész világgazdaság szempontjából sem elhanyagolható összeg.

Forrás: Index

Robert Capa (eredeti nevén Friedman Endre) Budapest, 1913. október 22.– Indokína, 1954. május 25. magyar származású fotográfus.

Még Berlinben sajátította el a fotózás és az ügynökségi munka alapjait, itt kötötte később is fontos szakmai kapcsolatait, melyekre Párizsban is építhetett. 1934-ben kapta első megbízását a VU-től. 1936-ban felvette a Robert Capa nevet.

Valószínűleg Gerda Taróval együtt találhatták ki, de a névválasztásáról nincsenek egyértelmű információk. Besnyő Éva visszaemlékezése szerint gyerekkorában ő és testvérei cápának becézték, mások szerint az volt a fontos, hogy a szó hasonlított az akkoriban népszerű amerikai filmrendező, Frank Capra nevére. Capa fennmaradt, 1947-es interjúja szerint több nyelven is kiejthető, „amerikai hangzású” nevet keresett. Ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként.

A várakozása sikerrel járt, de nem csak az új név miatt. Capa haditudósítóként vett részt a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai háborúban, a 2. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, az izraeli harcokban, de sokat fotózott békeidőben is. Capáról tudni szokás, hogy habzsolta az életet. Egyik szerelme Ingrid Bergman volt, akivel 1945-ben ismerkedett meg Párizsban, és követte Hollywoodba, ahol standfotósként dolgozott. Bergman Életem című, angolul 1980-ban megjelent visszaemlékezésében írt először csaknem két évig tartó viszonyukról.

1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután ott esett el.

Harry Houdini, született Weisz Erik (Budapest, 1874. március 24. – Detroit, 1926. október 31.) magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini.

A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz. Fiatalkorában volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a „Kártya királya” (The King of the Cards) majd később a „Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített.

Harry Houdini

Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

Betelhetnek a legjobb üdülőhelyek és repülőjáratok az év második felére, drága lehet a nyaralás

Több évtizede nem tapasztalt ütemű fellendülés indulhat az idén a világgazdaságban, miután a koronavírus elleni globális oltási kampány kiteljesedésével várhatóan megkezdődik az élet visszatérése a normális kerékvágásba - jósolták 2021-re szóló pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Miután az emberiség számtalan nyelven beszél, az egymással való érintkezéshez szükség volt a közös érintkezés nyelvére minden korban. Kezdetben ennek kisebb volt a jelentősége, ma, amikor minden globális, döntő.

Helyi szinten

Érdekes kérdés, hogy az idők során miért lett olyan sok különböző nyelv a világon, melyek közül egyesek rokonságban állnak egymással, így valamennyire kölcsönösen is érthetők, a többség azonban annyira eltér, hogy ha beszélői kommunikálni akarnak egymással, akkor vagy az egyiküknek kell tudni a másik nyelvét, vagy mindkettőjüknek egy közös harmadik nyelvet.

A probléma természetesen akkortól felmerült, amikor az emberiség elkülönülten fejlődő csoportjai külön nyelveket kezdtek beszélni, de ezek a csoportok alig érintkeztek egymással. Egy idő után azonban létrejöttek a világ első államai, ezek terjeszkedtek is, sőt távolabbi népekkel kereskedtek. Ekkor már le kellett győzni a nyelvi problémát, de még csak helyi, mondhatnánk régiós szinten.

Az angol előretörése

Döntő változást hozott az ipari forradalom, amely létrehozta először a nem állati erőre alapuló szárazföldi közlekedést (vasút), majd megalkotta a távközlést. A nagy távolságok könnyen megtehetővé váltak, és lassan az egész világon bárhová lehetett először morzeüzenetet küldeni, később a telefon révén már beszélni is a távoli területeken élőkkel. A közös nyelv szerepe hirtelen felértékelődött, és ekkor kezdett az angol szerepe növekedni, miután Angliából indult ki az ipari forradalom és Amerikában folytatódott. Értelemszerűen a sok új találmány angol leírással indult útjára, jóllehet ezeket lefordították a nemzetközi nyelvekre.

Egy újabb találmány, a repülés még inkább szükségessé tette a közös nyelv megtalálását, hisz a gépek számára nem léteztek országhatárok, a légiirányítást viszont meg kellett szervezni, ott már eleve az angol lett. Mindazonáltal egész a második világháború végéig nem volt jelentős változás abban, hogy Európában a francia volt a fő diplomáciai nyelv, a világban a francia, az angol és a spanyol egyaránt.

És világhódítása

A második világháború után azonban létrejött a kétpólusú világrend, a nyugati világot Amerika uralta mind politikailag, mind gazdaságilag. Az amerikai típusú „világrendhez” Európa nyugati fele és Japán gyorsan hozzászokott, népeik lelkesen tanulták az angolt, mint idegen nyelvet, ráadásul eredményesen. Gyorsult a multinacionális cégek terjedése, ezeknél ekkor már eleve az angol lett a kommunikáció eszköze.

Térségünkben ugyanezt az orosszal kísérelték meg, teljes kudarccal. A rendszerváltás után aztán csatlakoztunk a nyugati világhoz, így az angol rögtön nálunk is átvette a nemzetközi nyelv szerepét. Ami a világ más részeit illeti: a volt angol gyarmatokon eleve elterjedt az angol, a volt francia gyarmatok már nehezebben alkalmazkodnak a helyzethez, és Latin-Amerika országaiban is nehezen fogadják el a mai világnyelvet. Mindazonáltal, aki a turizmusból él vagy a külfölddel kereskedik, illetve multi cégnél dolgozik, ezekben a régiókban sem kerülheti meg az angol használatát.

Könnyű megtanulni

Annak azonban, hogy az angol ilyen könnyen elterjedt jórészt az elmúlt 70 évben, van még egy oka. Az angol a legtöbb nyelvhez képest sokkal nagyobb változáson esett át az idők során. A mai germán nyelvekhez, de különösen a hollandhoz hasonló óangol a normann hódtás után rengeteg francia szót vett át, miközben a korai nyelvújítók sok latin kifejezést is beépítettek a nyelvbe. Ettől persze az még nem lenne könnyű, de az idők során a nép rendkívül praktikusan elkezdett elhagyni rengeteg olyan nyelvtani elemet, amelyre nem igazán volt szükség.

Megszűnt az igeragozás, nincs már neme a főneveknek, sőt nem is kell ragozni őket, ahogy a mellékneveket sem. Mindemellett ráadásul a tegezés-magázás is megszűnt, a magázásból lett a mai egyetlen használt forma. Így lényegében minden más nyelvhez képest rendkívüli mértékben leegyszerűsödött a nyelv, könnyen tanulhatóvá vált. Maradt benne persze pár nehézség, mint az igeidők, vagy a legtöbb nyelvhez képest nehéz kiejtés, ráadásul ezek a nemzetközi érintkezésben kevéssé lényegesek.

Hogy miért pont az angolok egyszerűsítették le a nyelvüket, még mielőtt az világhódító útjára lépett volna a gyarmatosításkor, az rejtély, de az is tény, hogy az első ipari forradalmat is ők hozták össze. Valamit tudtak, amit a többi nép nem, praktikusak voltak, előrébb jártak, a sors fintora, hogy most történelmük egyik legnagyobb válságát élik.

Forrás: novekedes.hu

A koronavírus 2021-ben is hatással lesz az életünkre, a vállalatokra és a társadalmakra. A távoli munkavégzés gyors kiépítését követően - alkalmazásaik és adataik megóvása érdekében - a szervezeteknek jobban kell védeniük a kiterjesztett hálózataikat. Ez azt jelenti, hogy a hálózat minden pontjában - az alkalmazottak mobil eszközeitől kezdve a végpontokig, az IoT eszközökig és a felhőig - fenyegetésekkel szembeni védelmet kell kialakítani és automatizálni. Az oktatási intézményeknek pedig továbbra is fokozott figyelmet kell majd szentelniük az idén bevezetett vagy éppen továbbfejlesztett e-learning platformjaik megóvására.

 
2020 harmadik negyedéve során jelentős mértékben megugrott a duplán zsaroló támadások száma. Ezek révén a feketekalapos hackerek óriási mennyiségű adatot szereznek meg mielőtt titkosítanák azokat. Az áldozatokat, akik nem hajlandóak váltságdíjat fizetni, azzal fenyegetik meg, hogy adataikat kiszivárogtatják, ezzel még nagyobb nyomást gyakorolva rájuk. Jövőre ezek a támadások tovább szaporodhatnak majd.
 
Az 5G által ígért összekapcsolt, nagy sebességű világ újabb lehetőségeket teremt a bűnözők és a hackerek számára. Az e-egészségügyi eszközök felhasználók fizikai állapotával kapcsolatos adatokat gyűjtenek össze, az autószolgáltatások nyomon követik a felhasználók mozgását, az okos városok pedig adatokat gyűjtenek arról, hogy élnek az emberek. Ezt az óriási mennyiségű adatot meg kell védeni az adatszivárgással és a manipulációkkal szemben.

Forrás: Biztonságportál

Az Egyesült Államok 50 legvagyonosabb embere összesen körülbelül 1 milliárd dollárt (nagyjából 304 milliárd forintot) adományozott a koronavírus elleni harcra – ami bár óriási összeg, ugyanakkor a nettó vagyonuk mindössze 0,1 százalékát teszi ki.

Calvin Richard Kleinként született magyar bevándorlók gyermekeként, Bronxban. Az Industrial Art Középiskolába járt, majd beiratkozott a New York's Fashion Institute of Technologyra, de soha sem diplomázott. 1962-ben fejezte be tanulmányait. Ezután öt évig New York-i butikoknál volt tervező. Klein egy volt a sok tervező közül, akit felemeltek a zsidó bevándorló közösségből , Bronx- ban. Ilyen volt még például Robert Denning és Ralph Lauren. Majd 1968-ban egy gyerekkori barátjával, Barry Schwartzcal elindította első vállalatát, ahol először csak kabátokat és ruhákat gyártottak.

Szülei, Gellér Izsák és Freud Manci Magyarországról vándoroltak ki az akkor brit fennhatóság alatt lévő Palesztinába, a mai Izrael területére. Állítása szerint anyai ágon Sigmund Freud rokonságába tartozik.

Nevét György bátyja után kapta, aki az ő születése előtt autóbuszbaleset áldozata lett.

Leszerelése után fotómodellként kereste kenyerét. Felesége Hannah. Esküvői tanújuk Michael Jackson volt, akivel Geller később összetűzésbe került, mert állítólag antiszemita kijelentéseket tett. Több mint ötezer tagot számláló kanálgyűjtemény tulajdonosa, amelyek egyes darabjait híres emberektől kapta vagy vásárolta. Köztük található Sir Winston Churchill, Elvis Presley és Puskás Ferenc evőeszköz-készletének egy-egy darabja is. 2006-ban internetes aukción tett ajánlatot a neves rocksztár, Elvis Presley memphisi házára, azonban az üzlet – a sikeres 905 100 dolláros legmagasabb licit ellenére – jogi huzavonák után nem jött létre.

Geller állítása szerint mutatványait paranormális képességei segítségével végzi, melyek először 5 éves korában, evés közben mutatkoztak meg, mikor állítólag kezében meghajlott a kanál. Azonban kritikusai – például James Randi – többször is bemutatták, hogy ezen előadásokhoz nincs szükség efféle képességekre, Geller mutatványai egyszerű „szalontrükkök.

Gellert már 1970-ben „csaló” szóval illették hazájában. 1974-ben egy leleplező újságcikk is megjelent, mely részletesen tárgyalta trükkös csalásait, s feltárta Geller „tizenegy trükkjét”. A cikk állítása szerint Geller menedzsere, Shipi Shtrang és Shipi nővére, Hannah Shtrang titokban segítették őt a trükkök véghezvitelében az előadások alatt.

1975-ben két tudós meggyőzőnek találta Geller előadásait, szkeptikusok azonban számos lehetséges magyarázázatot találtak arra, Geller hogyan csaphatta be ezen tudósokat különböző elterelő technikák segítségével. Ezen kritikusok – köztük Richard Feynman, James Randi és Martin Gardner – azzal vádolják Gellert, hogy trükkjeivel a szórakoztatóiparon kívül csalást, szélhámosságot követ el.

Geller nemrégiben több arra utaló kijelentést tett, miszerint mutatványait nem paranormális képességei segítségével hajtja végre. 2007 novemberében a német nyelvű Magische Welt (Varázslatos világ) című lapnak a következő nyilatkozatot adta:

„Mostmár nem állítom, hogy természetfeletti erőm van. Szórakoztató művész vagyok. Jó show-t akarok csinálni. Az egész jellemem megváltozott.”

– Uri Geller
2007. november

Forrás: Wikipedia